Schmidt Mária képtelen nyilvánosan beismerni, hogy Dózsa László nem Pruck Pál
Még a honlapon sem voltak hajlandók javítani a Pruck Pál-fotót, inkább onnan is leszedték az egészet.
Még a honlapon sem voltak hajlandók javítani a Pruck Pál-fotót, inkább onnan is leszedték az egészet.
Nemcsak a Nagy Imre-per ítéletét írták meg jó előre, hanem a kivégzések hírének közzétételéről, a várható tiltakozások „kezeléséről” is mindenre kiterjedő intézkedési terv készült. Kádárék végül a felejtetés – azóta is sokszor felmelegített – taktikáját választották. Nagy Imrét kereken 60 éve, 1958. június 16-án végezték ki.
Ő koordinálja az I. világháború 100. évfordulójával kapcsolatos rendezvényeket.
A képeket az évforduló alkalmából osztotta meg a budapesti amerikai nagykövetség.
Pedig volt ilyen, csak nem húzta sokáig. És tudta, hogy ekkor startolt el a 311-es Wartburg?
Az 1956-os olimpián a magyar forradalom leverése miatt nem vett részt Hollandia, Spanyolország és Svájc. Ezt a gesztust köszönik meg egy rendezvénysorozattal a magyar szervezők a sportolóknak.
A Wesselényi és a Kertész utca sarkán került fel egy tűzfalra az 56-os forradalmárt az év emberének választó Time-címlap. A festményt november 4-én avatták fel.
A központi akarat diadalt ül a történettudomány felett. Ez előremutató. Kiterjeszthető lenne más tudományokra, akár a reáliák területére is. Parírozzon a gravitáció, kettő meg kettő legyen öt, ha erre van hatalmi igény, mossa három tenger Magyarország partjait!
A KDNP ifjúsági szekciója szerint az MSZP-s politikus orosz állami tévének adott botrányos nyilatkozata kimeríti a kommunizmus bűneinek tagadása bűncselekményt, amely három évig terjedő börtönnel büntethető.
„Ha igazat akarnak megtudni 56-ról, olvassák el Papp András és Térey János Kazamaták című drámáját, amely meggyőződésem szerint az utolsó száz év egyik legjobb drámája” – írta Spiró György a Katona József Színházban 2006-ban bemutatott műről. A darab tíz évvel később könyvben is megjelent - épp a forradalom 60. évfordulójára. November 4-re kötelező olvasmány.
Kádár János és Dobi István kiérdemelte az akasztófát. Saját megítélésük alapján. A sarkalatos bűn, amely mindkettőjük szerint önmagában is akasztófát ért Nagy Imre esetében, a Varsói Szerződésből való kilépés volt. Ebben a bűnben mindketten osztoztak Nagy Imrével. Ezt Kádár maga is elismerte - Moszkvában.
A vitába beszállt a Fidesz is, amely viszont Orbán Viktor beszédét reklámozta egy kicsit.
Surján László cikke felületesen érintkezik a történelmi tényekkel és összefüggésekkel, hamis erkölcsi viszonyrendszert állít fel. Vitacikk.
Eddig 71 áldozatot azonosítottak azok közül, akiket 1956. október 25-én agyonlőttek. Cél, hogy az ismeretlen nevekből életutak, emberi sorsok és történetek legyenek, ezért várják azoknak a jelentkezését, akik adatokkal szolgálhatnak a halottakról és a sebesültekről.
Film készült az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűzről; a Nincs kegyelem című, több mint másfél órás dokumentum-játékfilmet az ország több mozijában vetítik december 8-tól.
A diktatúrák szeretik a szabadságot ünnepelni, hosszú listáik vannak arról, mi minden tesz szabaddá.
Fotósorozatot közölt az MTI Áder János köztársasági elnök melbourne-i látogatásáról. A Melbourne-i Magyar Központban egy 56-os megemlékezésen vett részt, ahol elültettek egy fát is.
Mécsesgyújtás, fényfestés, zenés performansz, pirotechnikai bemutató.
Kikerestük azt a harmincnégy évvel ezelőtti interjút, amely alapján Schmidt Mária köztörvényes bűnözőként, a kádári propaganda eszközeként írta le Pruck Pált, aki rokonai szerint a városban látható 1956-os plakátok szereplője. A régi cikket beágyaztuk, el is olvashatja.
Húszezer kamasz menekült egyedül, szülői kíséret nélkül külföldre az 1956-os forradalom leverése után. Közülük félszázan a Francia Idegenlégióba kerültek.